Hella Hajni napló 2. - Íme a fejtetű sztori

Általános suli alsó osztályaiban még nem tudtuk, mi is az a tetű. A védőnő rendszeresen jött tisztasági vizsgálatot tartani, szépen sorban álltunk és mindenkinek nézegette a haját. Azt hittük, hogy csupán annyit néz, szoktunk e hajat mosni. Aztán egyszer az osztály nagy részét úgy küldték haza, hogy serkét találtak bennünk. Otthon magyarázták el, hogy a fejtetű a hajba költözött, és a hajszálakra ráragasztotta az aprócska kis „tojásait”. Így aztán este rohanás a patikába, egyféle tetűírtószert lehetett akkor kapni, nem volt kérdés mit vegyünk. ( Ma azért már több lehetőség közül lehet választani: vannak radikális, általában erős szagú rovarírtószeres készítmények. Ezeket nem igazán ajánlják érzékeny bőrűeknek, asztmásoknak illetve terheseknek. Vannak modernebb, bőrkímélőbb termékek is, bárki használhatja őket, nem irritálnak, nincs bennük rovarírtószer, nem szívódnak fel, fizikai úton hatnak pl. a Hedrin egy szilikon jellegű bevonatot képez, amitől sem enni, se lélegezni nem tud a tetű, így aztán feldobja a talpát.)

Hát el is kezdődött a tetűírtás. Felkenték a fejemre azt a borzasztó szagú vegyszert, rajta kellett hagyni, és bebugyolálták a hajamat egy törölközővel, hogy a bogaraimat ne hagyjam el. Majd a hatóidő letelte után nagyon sűrű fogú fésüvel kifésülték a kádba a hajamat, akkor már szépen potyogtak is ki a tetemek. Utána hajmosás, szárítás, és kezdődhetett a macerás serkementesítés. Este, lámpafénynél, nagyítóval egyenként húzogatták le a serkéket ( a még élő serkét ha két körmöddel összenyomod pattan, ha elhalt már nem), persze a serkefésű segített, de rengeteget körömmel kellett leszedegetni.( a 3-5%-os ecetes oldat segít oldani azt az erős cement szerű anyagot, amivel oda van rögzítve a serke, illetve a Hedrintől könnyebben csúszik) Az egész végére jojózott a szüleim szeme.

De hát itt még nem ért véget a procedúra. Mindenki át lett vizsgálva a családban, de senkiben nem találtak semmit. A lakást és a textíliákat viszont kezelésbe kellett venni: az ágyneműt, ruházatot, sapkát, sálat, szőrős játékokat ki kellett mosni (60°C, de egyébként lehet mikrózni, vagy vasalni is, illetve fagyasztani, vagy egy hétre nájlonzsákba csomagolni a cuccot) , a fésűt forró vízbe tenni, porszívózni… Ha ugyanis ezek elmaradnak a saját lakásunkban meg tudjuk oldani a visszafertőződést.

Tehát úgy éjfélre mindennel elkészültünk, és azt hittük naivan, hogy most már nem lesz több fejtetű…