Mérgező növények II.

A kertben, játszótereken vagy akár kirándulások alkalmával is érdemes nyitott szemmel járnunk, ugyanis a gyönyörű tavaszi természet rejthet kellemetlen meglepetéseket is a kis lurkóinknak. Senkit nem akarok ijesztgetni, csak jó tisztában lenni, hogy milyen növényekkel legyünk óvatosak.

Ahol mi lakunk, ott a kertek, teraszok közel 90 %-ban lehet tujákkal találkozni. Nagyon kellemes, rendezett látványt kölcsönöznek, de figyelem: az ágakon a friss hajtások, a tobozok és a bogyók is mérgezőek, ha megrágcsálja a gyerek. Játszótereknél talán ma már ritkábban, de parkok közelében annál inkább lehet tiszafával találkozni, minden része igen veszélyes, különösen a bogyó illetve a levél elfogyasztása. A lila akác bab-szerű termése, valamint az aranyeső gyönyörű virágai és magjai is elfogyasztva mérgezéses tüneteket produkálhatnak. A hóbogyó tavasszal általában nem okoz bajt, de télen a csupasz ágakon ülő aranyos kis kerek fehér bogyók nagyon csábítóak, az elfogyasztásuk, de akár a „bogyónedv” bőrrel való érintkezése is gondot okoz. Az őszi kikericcsel inkább kirándulások alkalmával futhatunk össze, a növénynek sajnos minden része mérgező. A végére hagytam az én kedvenceimet, mindegyiket nagyon szeretem, közkedveltek, de mégis legyünk elővigyázatosak velük: a leander, a gyöngyvirág, a sárga és a fehér nárcisz. A nárciszok védelmére legyen mondva: csak a virághagyma mérgező ( volt aki összekeverte a vöröshagymával és ebből lett a baj ), de a többiek minden része veszélyes.

    Nem azt mondom, hogy innentől írtsuk, pusztítsuk ezeket a növényeket, csak tanuljunk meg odafigyelni. Egy barátnőm mesélte, hogy három gyereke közül például csak a legkisebb volt „mindenevő”, minden ami az útjába került a szájában kötött ki. Így ő például csak a picinél volt kénytelen tüzetesen átnézni lakásuk és környezetük növényvilágát, elérhetetlen magasságba tenni illetve elajándékozni a problémásakat.