Gyermeksarok

Szudorka észrevétlenül besurrant a lakásba, és kíváncsian
nézelődött. Körbejárta a fürdőszobát, a konyhát, a hálószobát, a nagyszobát, végül beosont a gyerekszobába, s
ott leült a szőnyegre. Néhány perc múlva Pamacs és Dani is megérkezett, s odaültek a
manócska mellé. Dani egy kicsit meglepődött, amikor megpillantotta az idegent, de
csak annyit kérdezett:

- Te ki vagy?

- Szudorka vagyok, Pamacs barátja.
- Nekem is a barátom leszel?
- Persze! Örülök, hogy megismerhettelek, Pamacs sokat mesélt
rólad. Azt is tudom,
hogy óvodába jársz, és nagyon szeretsz játszani a kutyusoddal.
- Igen! Az oviban meg a Jutka nénit szeretem legjobban, meg a
Petit, mert ő a legjobb
barátom, meg az összerakós vonatot. És megtanultam
kétkerekűzni a nagybiciklin, az a legjobb a világon! Eljössz velem az
oviba? Megnézed, hogy tudok bicajozni?
- Persze, szívesen elkísérlek, úgyis kíváncsi vagyok, milyen egy óvoda.
Másnap reggel Szudorka bebújt Dani ovis hátizsákjába, így együtt mentek az oviba. Megnézte,
hogy reggeliznek az óvodások. Figyelte, ahogy énekelnek és koszorú-koszorút játszanak, bebújt a kockavárba,
amit Dani, Petivel együtt épített.
Jól indult tehát a reggel, a délelőtt azonban mégis másként alakult, mint ahogy Dani elképzelte. Éppen, amikor
az udvarra indultak volna, hatalmas vihar támadt, s eleredt az eső.
- Menjünk ki az udvarra, biciklizni akarok! – zokogta a kisfiú, és nem tudta megvigasztalni Jutka néni, de még
Peti sem. Beszaladt a sarokba és sírt egészen addig, míg Szudorka a fülébe nem súgta:
- Nagyon csalódott vagy!
- Igen, utálom az esőt!
- Haragszol rá, mert miatta nem tudsz kimenni az udvarra.
- Meg akartam mutatni, hogy tudok biciklizni!
- Azt akartad, hogy lássam, milyen ügyes vagy.
- Igen – szipogta a kisfiú, de a sírást abba hagyta, és elfogadta a zsebkendőt is, amit a manócska nyújtott felé.
Egy darabig hallgattak, azán Szudorka megszólalt:
- Tudod, Dani, én nem is olyan régen, még a bölcs Edei Varázsló otthonában éltem.
Nagyon sokat tanultam tőle, sok történetet mesélt el nekem. Elmondom neked az egyiket,
ha kíváncsi vagy rá. Mire a végére érek, talán még az eső is eláll. Meghallgatod?
- Igen, mondd el. Esőről szól a mese?
- Esőről is, napsütésről is, főként pedig két kis manógyerekről, akik egyszer nagyon
összevesztek valamin.
Dani kényelmesen lekuporodott egy párnára, Szudorka mellé telepedett, és
belekezdett a történetbe.