Szudorka kalandjai - A boci születése

A BOCI SZÜLETÉSE

  A tél elhúzódott, a hó nehezen indult olvadásnak, Mónika egyre nehezebben viselte a szürke, téli napokat. Szudorka sok-sok mesével, közös játékkal tartotta benne a lelket, de bizony ő is várta már, hogy beköszöntsön a tavasz. Foltokban még hó borította az udvart, ám a madarak hajnali dalolása, a Napocska egyre korábbi ébredése már sejtetni engedte, hogy hamarosan itt az enyhülés. A kismanó megsimogatta az első kikukucskáló fűszálakat, a fákon megjelenő rügyeket, köszöntötte a virágok bimbóit és a visszatérő vándormadarakat. Mónika is boldogan és izgatottan figyelte a változásokat. Nagyon szerette a tavaszi hónapokat. A gyümölcsfák, a kert gyönyörű ilyenkor! A barackfa rózsaszín, az almafa hófehér szoknyát húz, a kertben sárga nárciszok, kankalinok, fehér gyöngyvirágok, lila jácintok pompáznak! Az állatok szerelemre lobbannak, a madarak is párt keresnek, fészket raknak, és hamarosan csupasz kis fiókák tátognak ki a fészkekből. Mónika leginkább azért szerette a tavaszt, mert ilyenkor sok-sok állatka születik a tanyán.

A cicamamának hat aprócska kiscicája született, vaksin nyivákoltak anyukájuk mellett. Koca mamának kismalacai lettek, és egy szép napon Vilma, a tehén is világra hozta bociját. A kisborjú anyukája hasában fejlődött ugyanúgy, ahogyan az embergyerekek. Amikor a kicsi meg akart születni, Vilma nyugodt helyet keresett magának az istállóban. A szülésnél Mónika apukája segédkezett, de szerencsére minden rendben ment, a bocika szépen, gond nélkül megérkezett. Először szürke csomagként, mozdulatlanul feküdt anyukája lábai között, ám amikor Vilma, érdes nyelvével nyalogatni, masszírozni kezdte, az újszülött mocorogni kezdett. Felemelte a buksi fejét, majd imbolyogva, reszkető lábakkal felállt. Anyja tovább nyalogatta, a kicsi pedig odament Vilma tőgyéhez, és szopizni kezdte a langyos tejecskét. A tejtől egyre inkább erőre kapott, és néhány nap múlva már vígan ugrándozott anyja mellett.

Szudorka és Mónika gyakran meglátogatták az apróságot, s ahogy játszottak vele észrevették, hogy a homlokán csillag alakú fehér szőrcsomó van.

-       Legyen a neve Csillag – javasolta Szudorka, és a kislánynak is tetszett az ötlet.

-       Rendben van, a boci neve Csillag, és mától te vagy a keresztapja – mondta a manónak,

aki szívesen elvállalta a feladatot, hiszen ő is szívébe zárta a kisborjút.